Jelentős hazai földrengések

A Kárpát-medencében katasztrófális méretű földrengések nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem fordulnak elő. Az epicentrum környékén komoly károkat okozó földrengések azonban a történelem során többször előfordultak és a jövőben sem zárhatók ki. A legismertebb földrengés forrásterületek: Komárom (1763, 1783, 1806, 1851), Mór (1810), Jászberény (1868), Kecskemét (1908,1911), Eger (1925), Dunaharaszti (1956) és Berhida (1985).

1810. január 14. Mór (M=5.4, Imax=VIII)

Komáromtól a Balaton északi részéig húzódó terület szeizmikusan az ország legaktívabb területe. 1810. január 14-én Mór környezetében pattant ki az egyik legjelentősebb károkat okozó magyarországi földrengés.

Bővebben...

1763. június 28. Komárom (M=6.3, Imax=IX)

Komáromtól a Balaton északi végéig húzódó terület szeizmikusan az ország egyik legaktívabb területe. 1763-ban, Mária Terézia uralkodása idején Komáromban keletkezett a Magyarországon valaha kipattant legnagyobb földrengés.

Bővebben...

456. szeptember 7. Savaria (a mai Szombathely; M=6.1, Imax=IX)

Az első ismert földrengés Magyarország területén, melyről feljegyzések maradtak fenn. A korabeli leírások szerint a földrengés Avitus uralkodásának idejében (455-456) történt.

Bővebben...