Jelentős hazai földrengések

A Kárpát-medencében katasztrófális méretű földrengések nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem fordulnak elő. Az epicentrum környékén komoly károkat okozó földrengések azonban a történelem során többször előfordultak és a jövőben sem zárhatók ki. A legismertebb földrengés forrásterületek: Komárom (1763, 1783, 1806, 1851), Mór (1810), Jászberény (1868), Kecskemét (1908,1911), Eger (1925), Dunaharaszti (1956) és Berhida (1985).

1985. augusztus 15. Berhida (M=4.9, Imax=VII)

E terület szeizmikus aktivitása régóta ismert, már 1100-ból ismerünk egy bizonytalan feljegyzést, 1799-től pedig rendszeres feljegyzések vannak kisebb-nagyobb érezhető földrengésekről. A térség egyike hazánk leginkább földrengéses területeinek, az 1985-ös földrengést megelőzően 159 földrengésről tudunk, melyek nagy része Várpalota környékén keletkezett.

Bővebben...

1956. január 12. Dunaharaszti (M=5.6, Imax=VIII)

A Dunaharaszti környékén kipattant földrengés az egyik legnagyobb károkat okozó rengés volt a XX. században. Az 1956-os M 5.6 rengést 31 szeizmikus esemény előzte meg, melyeket elsősorban Budán és Monor-Gomba környezetében észleltek.

Bővebben...

1925. január 31. Eger (M=5.0, Imax=VII-VIII)

Eger tágabb környezetében, a Mátra és a Bükk alján több földrengés keletkezett az elmúlt évszázadokban. A legpusztítóbb rengés 1925. január 31-én reggel 8 óra 5 perckor pattant ki, majd 8 perc múlva követte az első utórengés.

Bővebben...

1911. július 8. Kecskemét (M=5.6, Imax=VIII)

Az első rengést erről a területről 1739-ben jegyezték fel, melynek a fészke Nagykőrös környezetében lehetett. Kecskeméten 1753-ban figyeltek meg egy EMS V intenzitású rengést. Az 1911-es nagy rengés kipattanásáig 84 földrengésről tudunk e környéken.

Bővebben...