Földrengés alapismeretek
A Föld belső szerkezete
Földünk első közelítésben egy 6.378 km sugarú gömb. Közelebbről vizsgálva kiderül, hogy ez a gömb a forgástengely irányában kb. 1/298 arányban lapult, tehát inkább nevezhető ellipszoidnak.
A magyar földrengéskutatás története a kezdetektől az I. világháborúig
Magyarországon a földrengésekkel való tudományos igényű foglalkozást az 1810-es móri földrengéstől számíthatjuk, de ekkor még műszeres megfigyelésről természetesen nem volt szó.
Bővebben: A magyar földrengéskutatás története a kezdetektől az I. világháborúig
További cikkeink...
- Gyakran ismétlődő kérdések (GYIK)
- A földrengések eloszlása a Földön
- A magyar földrengéskutatás története az I. világháborútól napjainkig
- Földrengéshullámok
- A Kárpát-medence földrengései
- Epicentrum, hipocentrum és fészekmélység
- A magyarországi földrengésmegfigyelő állomások
- A földrengések megfigyelése
- A Kárpát-medence szeizmicitása és földrengés veszélyessége
- Szeizmográfok
- Magnitúdó
- A földrengés magnitúdója (M)
- Intenzitás
- Európai Makroszeizmikus Skála (EMS intenzitás skála)
- Katasztrófák - Földrengések
- A földrengések előrejelzése
- Földrengések hatása épületekre
- Földrengések hatása a talajviszonyokra
- A helyi geológiai és altalaj viszonyok hatása a földrengés során bekövetkező károkra
- A földrengésveszély meghatározása
- A helyi geológiai és altalaj viszonyok módosító hatásának meghatározása
