Földrengéskutatás Magyarországon
A magyar földrengéskutatás története a kezdetektől az I. világháborúig
Magyarországon a földrengésekkel való tudományos igényű foglalkozást az 1810-es móri földrengéstől számíthatjuk, de ekkor még műszeres megfigyelésről természetesen nem volt szó.
Bővebben: A magyar földrengéskutatás története a kezdetektől az I. világháborúig
A magyar földrengéskutatás története az I. világháborútól napjainkig
Az I. világháborút követő békeszerződések következtében a magyarországi állomások száma négyre csökken: Budapest, Kalocsa, Kecskemét és Szeged.
Bővebben: A magyar földrengéskutatás története az I. világháborútól napjainkig
A Kárpát-medence földrengései
A Kárpát-medence nem tartozik a világ jelentősen szeizmikus területei közé, bár a medence külső részein (DK-i Alpok és a Dinári-hegyég, Bécsi-medence és a Ny-i- Kárpátok, Kárpátalja) markáns földrengés tevékenység tapasztalható.
A magyarországi földrengésmegfigyelő állomások
Magyarországon az első földrengésmérő műszereket 1891-ben vásárolták: 10 db Lepsius-féle szeizmoszkópot, amelyek elhelyezéséről nem maradtak fenn feljegyzések.
