Földrengéskutatás Magyarországon

A magyar földrengéskutatás története a kezdetektől az I. világháborúig

Magyarországon a földrengésekkel való tudományos igényű foglalkozást az 1810-es móri földrengéstől számíthatjuk, de ekkor még műszeres megfigyelésről természetesen nem volt szó.

Bővebben: A magyar földrengéskutatás története a kezdetektől az I. világháborúig

A magyar földrengéskutatás története az I. világháborútól napjainkig

Az I. világháborút követő békeszerződések következtében a magyarországi állomások száma négyre csökken: Budapest, Kalocsa, Kecskemét és Szeged.

Bővebben: A magyar földrengéskutatás története az I. világháborútól napjainkig

A Kárpát-medence földrengései

A Kárpát-medence nem tartozik a világ jelentősen szeizmikus területei közé, bár a medence külső részein (DK-i Alpok és a Dinári-hegyég, Bécsi-medence és a Ny-i- Kárpátok, Kárpátalja) markáns földrengés tevékenység tapasztalható.

Bővebben: A Kárpát-medence földrengései

A magyarországi földrengésmegfigyelő állomások

Magyarországon az első földrengésmérő műszereket 1891-ben vásárolták: 10 db Lepsius-féle szeizmoszkópot, amelyek elhelyezéséről nem maradtak fenn feljegyzések.

Bővebben: A magyarországi földrengésmegfigyelő állomások