Általános fogalmak

A Föld belső szerkezete

Földünk első közelítésben egy 6.378 km sugarú gömb. Közelebbről vizsgálva kiderül, hogy ez a gömb a forgástengely irányában kb. 1/298 arányban lapult, tehát inkább nevezhető ellipszoidnak.

Bővebben: A Föld belső szerkezete

A földrengések eloszlása a Földön

A földrengések eloszlása a Föld felszínén nem egyenletes, döntő többségük jól körülhatárolható keskeny zónákban keletkezik. Általában három, főbb földrengéses zónát különböztetünk meg. A legfontosabb a Csendes-óceán körüli ún. Cirkum-Pacifikus övezet, ahol a földrengéseknek mintegy 70 %-a pattan ki.

Bővebben: A földrengések eloszlása a Földön

Földrengéshullámok

A földrengéskor keletkező rugalmas hullámok két fő csoportba oszthatók. Azokat, amelyek a Föld belsején is képesek keresztülhatolni, térhullámoknak, míg azokat, amelyek csak a Föld felszíne mentén tudnak terjedni, felületi hullámoknak nevezzük.

Bővebben: Földrengéshullámok

Epicentrum, hipocentrum és fészekmélység

A földrengés a Föld felszínének hirtelen rázkódása, amely a Föld szilárd burkát alkotó kőzetekben felhalmozódott feszültség által okozott törés illetve hirtelen elmozdulás következménye.

Bővebben: Epicentrum, hipocentrum és fészekmélység