Általános fogalmak
A Föld belső szerkezete
Földünk első közelítésben egy 6.378 km sugarú gömb. Közelebbről vizsgálva kiderül, hogy ez a gömb a forgástengely irányában kb. 1/298 arányban lapult, tehát inkább nevezhető ellipszoidnak.
A földrengések eloszlása a Földön
A földrengések eloszlása a Föld felszínén nem egyenletes, döntő többségük jól körülhatárolható keskeny zónákban keletkezik. Általában három, főbb földrengéses zónát különböztetünk meg. A legfontosabb a Csendes-óceán körüli ún. Cirkum-Pacifikus övezet, ahol a földrengéseknek mintegy 70 %-a pattan ki.
Földrengéshullámok
A földrengéskor keletkező rugalmas hullámok két fő csoportba oszthatók. Azokat, amelyek a Föld belsején is képesek keresztülhatolni, térhullámoknak, míg azokat, amelyek csak a Föld felszíne mentén tudnak terjedni, felületi hullámoknak nevezzük.
Epicentrum, hipocentrum és fészekmélység
A földrengés a Föld felszínének hirtelen rázkódása, amely a Föld szilárd burkát alkotó kőzetekben felhalmozódott feszültség által okozott törés illetve hirtelen elmozdulás következménye.
További cikkeink...
- A földrengések megfigyelése
- Szeizmográfok
- Magnitúdó
- A földrengés magnitúdója (M)
- Intenzitás
- Európai Makroszeizmikus Skála (EMS intenzitás skála)
- Katasztrófák - Földrengések
- A földrengések előrejelzése
- Földrengések hatása épületekre
- Földrengések hatása a talajviszonyokra
- A helyi geológiai és altalaj viszonyok hatása a földrengés során bekövetkező károkra
- A földrengésveszély meghatározása
- A helyi geológiai és altalaj viszonyok módosító hatásának meghatározása
