Gyakran ismétlődő kérdések (GYIK)

a földrengésekkel kapcsolatban...

Mit jelent a szeizmológia?

Magyarul földrengéstudomány, a geofizikának a földrengésekkel, azok regisztrálásával és a Föld belső szerkezetének vizsgálatával foglalkozó ága. A szeizmológia módszerei segítségével sikerült megérteni a földrengések keletkezésének körülményeit, megismerni bolygónk belsejének felépítését (pl. felfedezni a Föld magját).

Mi az a szeizmográf?

Földrengésjelző műszer, amely regisztrálja a talajelmozdulás nagyságát az idő függvényében. A jeleket régebben papírszalagra írták, újabban ezt szinte teljesen kiszorította a digitális rögzítés és számítógépes feldolgozás.

Hogyan keletkeznek a földrengések?

A földrengések legnagyobb részét törési felületek mentén elmozduló kőzetblokkok okozzák. A törésvonalak a törési felületek földfelszíni megnyilvánulásai, amelyek egyik legismertebb képviselője a kaliforniai Szent András törés. A rengések egy másik - sokkal kisebb - része vulkánkitörések és föld alatti üregek beomlása következtében jön létre.

Előrejelezhetők-e a földrengések?

Bár szerte a világon sok kutató dolgozik a megbízható előrejelzés megvalósításán, eddig nem történt áttörés ezen a területen és egyre valószínűbbnek látszik, hogy ez a közeljövőben sem fog teljesen megoldódni. Ennek egyik oka, hogy a kőzetblokkok mozgásának számításához nagyon pontosan ismernünk kellene a mélyben uralkodó kőzetfeszültségeket. Ugyanakkor jelenleg csak a felszínen tudjuk mérni megfelelő pontossággal ezeket és sok más, az előrejelzéshez szükséges szükséges paramétert. A tudomány mai állása szerint legfeljebb azt tudjuk megbecsülni, hogy egy bizonyos időszakban milyen valószínűséggel fog egy adott méretű rengés kipattanni a vizsgált területen.

Mi az intenzitás és magnitudó közötti különbség?

Az intenzitás a földrengésnek egy adott helyen az emberekre, illetve az emberi építményekre gyakorolt hatásának mértéke, míg a magnitúdó értékét a rengés során felszabaduló energia nagysága szabja meg. Az intenzitást legújabban a 12 fokozatú EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) skálán szokás megadni. Ez a régebben használt Mercalli-skála, illetve MSK-skála pontosított változata. Az épületek sérülésére az V-nél nagyobb fokozatú intenzitásértékek esetében lehet számítani.
A magnitudó mérésére a Richter-skála szolgál. Ennek elméletileg alsó és felső határa nincsen, azonban a gyakorlatban nyilván létezik egy határérték, melynél nagyobb földrengés nem fordulhat elő. Az ismert legnagyobb földrengések magnitudója M=9 körüli, míg egy asztalról leeső tégla által keltett földmozgás magnitudója kb. M=-2. (a magnitúdó skála logaritmikus, a magnitúdó értéke negatív is lehet!) Ha egy rengés magnitudója egy egységgel nagyobb a másikénál, akkor az kb. 30-szor nagyobb energiát jelent.

Mit értenek a kutatók hipocentrum és epicentrum alatt?

A hipocentrum a földrengés kipattanási helye, mélysége néhány km-től egészen 700 km-ig terjedhet. Az epicentrum a földfelszínnek közvetlenül a hipocentrum felett elhelyezkedő pontja, az okozott károk általában itt a legjelentősebbek.

Mik azok az utórengések?

A nagyobb földrengéseket követő kisebb magnitúdójú rengések, számuk elérheti akár a több százat, vagy ezret is. Kisebb méretük ellenére a főrengés által megrongált építményekben komoly károkat okozhatnak.

Mennyi ideig érezhető egy földrengés?

Néhány, esetleg néhány tíz másodpercig, de egy-két percnél mindenképpen rövidebb ideig.

Mit tegyünk földrengés esetén?

Néhány megszívlelendő tanács:

  • amíg tart a rengés, ne hagyjuk el az épületet, illetve ne próbáljunk meg bejutni, ugyanis a legtöbb sérülés ilyenkor történik (gondoljunk csak pl. a ledőlő kéményekre, lehulló vakolatra és üvegcserepekre)
  • az épületeken belül igyekezzünk minél távolabb kerülni ablakoktól, üvegektől, könyvespolcoktól és olyan tárgyaktól, amelyek leesve sérülést okozhatnak. Lehetőség szerint keressünk menedéket az asztalok alatt vagy ajtókeretekbe állva. A szabadban kerüljünk minél messzebb az építményektől, fáktól, elektromos vezetékektől.
  • a rengést követően zárjuk el a gáz és elektromos készülékeket és készüljünk fel az esetleg bekövetkező utórengésekre. Az erősen megsérült épületeket minél hamarabb el kell hagyni.

    Hol és mikor volt az eddigi legerősebb rengés Magyarország területén?

    Komáromban, 1763. június 28-án. Epicentrális intenzitása IX, magnitudója kb. 6.3 volt. A rengés során a város egyharmada elpusztult, a halálos áldozatok száma 63 volt.

    Számíthatunk-e halálos áldozatokat követelő rengésre hazánkban?

    Magyarország nem tartozik a kiemelkedően földrengésveszélyes területek közé, ennek ellenére erős rengések időnként előfordulnak. Ezek során a nem megfelelően tervezett épületekben tartózkodók élete veszélybe kerülhet. Azonban egy földrengés következtében létrejövő sérülés valószínűsége elhanyagolható a mindennapi élet egyéb veszélyforrásaihoz képest (pl. közlekedés).

     

    Melyek voltak az utóbbi száz év legjelentősebb magyarországi rengései?

    Dátum Magnitúdó Intenzitás Hely
    1908. május 28. 4.1 VI-VII Kecskemét
    1911. július 8. 5.6 VIII Kecskemét
    1925. január 31. 5.0 VII-VIII Eger
    1956. január 12. 5.6 VIII Dunaharaszti
    1985. augusztus 15. 4.9 VII Berhida
    2011. január 29. 4.8 VI-VII Oroszlány

    Magyarország mely részein lehet földrengésre számítani?

    Földrengés bárhol és bármikor előfordulhat, azonban a következő településeknek és azok környékének lakói érezhetik leggyakrabban: Berhida, Dunaharaszti, Eger, Kecskemét, Komárom, Várpalota

    Mekkora volt a valaha kipattant legnagyobb rengés a Földön?

    A legnagyobb rengések magnitudója meghaladta a 9-est:

    Sorszám Dátum Hely Magnitúdó
    1. 1960.05.22. Chile 9.5
    2. 1964.03.28. Alaszka 9.2
    3. 1957.03.29. Alaszka 9.1
    4. 1952.11.04. Kamcsatka 9.1
    5. 2004.12.26. Szumátra 9.1
    6. 2011.03.11. Japán 9.0
    7. 1906.01.31. Equador 8.8
    8. 1965.02.04. Alaszka 8.7
    9. 1950.08.15. Tibet 8.6
    10. 1923.02.03. Kamcsatka 8.5

    A legtöbb áldozatot nem feltétlenül a legnagyobb magnitúdójú rengések okozzák! Emberéletben a legnagyobb kár valószínűleg az 1556. január 23-án Kínában kipattant rengés során keletkezett, amikor az áldozatok száma a becslések szerint elérte a 830.000-et.

    Tényleg növekedett a földrengések száma az utóbbi években?

    Nem, a statisztikák ennek ellenkezőjét bizonyítják. Ennek az érzésnek a kialakulásában valószínűleg közrejátszik napjaink információs forradalma, azaz jóval több tudósítás jut el hozzánk távoli országok romboló rengéseiről, mint néhány évtizeddel ezelőtt.



    A földrengések megfigyelt gyakorisága a Földön (1900 óta) 
    jellemző
    		 
    magnitúdó
    		 
    éves átlagos előfordulás
    óriási 8 és nagyobb 1
    nagyon nagy 7 - 7.9 18
    erős 6 - 6.9 120
    közepes 5 - 5.9 800
    kicsi 4 - 4.9 6.200 (becslés)
    csekély 3 - 3.9 49.000 (becslés)
    nagyon csekély < 3.0 M 2 - 3: naponta kb.1.000
    M 1 - 2: naponta kb.8.000

    Önnek is van kérdése?

    Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.