1956. január 12. Dunaharaszti (M=5.6, Imax=VIII)

A Dunaharaszti környékén kipattant földrengés az egyik legnagyobb károkat okozó rengés volt a XX. században. Az 1956-os M 5.6 rengést 31 szeizmikus esemény előzte meg, melyeket elsősorban Budán és Monor-Gomba környezetében észleltek.

A legnagyobb földrengés 1956. január 12-én 6 óra 46 perckor keletkezett. Regisztrálta a budapesti, kalocsai, kecskeméti, szegedi, ógyallai, bécsi és campulumi szeizmológiai állomás, így műszeres mérésekből lehetett magnitúdóját számítani.

Filmhíradó az 1956. jan. 12-i földrengésről

Dunaharasztiban 3500 épületből 3144 megsérült, néhány haláleset és sebesülés is történt. Dunaharasztiban és Taksonyban 50-60 sírkő ledőlt, illetve elfordult, a kis mélységben levő ásott kutak majdnem kivétel nélkül homokosodtak. Taksonyban 3 cm széles repedés keletkezett a felszínen és néhány 4 cm-es átmérőjű iszapkrátert is megfigyeltek.

Az 1956-os dunaharaszti földrengés (M=5.6) során iszapvulkánt figyeltek meg, mely a bekövetkező talajfolyósodás bizonyítéka

A rengés Budapesten is okozott károkat, elsősorban Soroksáron. A budapesti melegforrások vízhozamára is jelentős hatással volt a földmozgás. A Rudas-fürdő forrásaiban a vízhozamok a rengés után közvetlenül megnövekedtek, majd fokozatosan a földrengést megelőző érték alá csökkentek.

Az 1956-os dunaharaszti földrengés (M=5.6) során sok ház megsérült, sírkövek elmozdultak

A nagyobb rengéseket gyakran több száz utórengés kíséri. Ezek területi eloszlása gyakran értékes felvilágosítást ad a rengéseket kiváltó aktív törésvonalak és zónák helyéről. A Dunaharasztit megrázó földrengést követő utórengések főleg a Duna bal partján lévő településeken okoztak károkat. A főrengés fészke valószínűleg a Bugyi magasrögtől északra, az Alsónémedi-süllyedék és a Vörösvári-árok metszésvonalában lehetett.
A terület aktivitása csökkent ugyan, de 1966-ban, 1974-ben és 1983-ban is voltak jelentősebb rengések, kisebb földmozgások pedig szinte minden évben mérhetők.