System Message

Hiba
  • JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 62

1810. január 14. Mór (M=5.4, Imax=VIII)

Komáromtól a Balaton északi részéig húzódó terület szeizmikusan az ország legaktívabb területe. 1810. január 14-én Mór környezetében pattant ki az egyik legjelentősebb károkat okozó magyarországi földrengés.

A Vértes és Bakony közé kapcsolódik az a törésvonal, melyhez a földrengés keletkezése köthető. Az 1810-es móri rengés után Kitaibel Pál, Tomtsányi Ádám és Novák József megyei főorvos, a Tudós Bizottság tagjai, a Helytartótanács kérésére kutatták a jelenséget. Kiadványuk 1814-ből az első tudományos munka, amely egy rengés okait, hatását tudományos módszerekkel vizsgálja. Részlet a közgyűlés számára készült hivatalos jelentésből:
"Folyó év januárius 14-én a természet legszomorúbb tüneménye, a földrengés Magyarország nagy részében, de különösen Fejér megyében és legkivált Csóka-hegy tájékán mutatta pusztító erejét, mely a fentebb jelzett hegy közelében lévő helységekben és városokban úgy a régebbi, mint a legszilárdabb újabb építményeket is annyira elpusztították, hogy azok a legrettenetesebb iszonyat nélkül nem is szemlélhetők. A nép a földrengés szokatlan hatásai miatt éjjel-nappal fél, mivel hogy a földrengés oka el van rejtve és már annyi idő óta alig számbavehető megszakítással ezen a vidéken minden pillanatban kénytelenek tapasztalni, hogy életük a legnagyobb veszélyben forog."

Az 1810-es móri földrengésről írott tanulmányban Kitaibel Pál és Tomtsányi Ádám térképet készített a földrengés okozta hatások eloszlásáról. Ismereteink szerint ez a legrégebbi izoszeizta térkép.

A rengés pillanatában éppen Mór legmagasabb pontján tartózkodó bodajki jegyző így beszélte el az átélt földrengést:

"Elsőbben is maga körül és alatta mindent egyik oldalról a másikra hullámos mozgásban rémülten látott inogni, majd ezen mozgás ismét függőleges mozgássá változott, minek folytán minden, amit látott, föl alá mozgott. Mindez még semmi kárt nem okozott, de azután a rögtön erősödő földmozgásra az épületek előtte összeroskadtak."

A móri Lamberg-ház órája 6 óra 10 perckor állt meg. Riadalmat keltő módón érezték a rengést Pesten, Pozsonyban, Bécsben. Kb. 60 km-re Csóka-hegytől szinte egyszerre, egyforma intenzitással rezgett a föld. Az első rengés 8-10 másodpercig tartott, majd 7 órakor újabb rengések rázkódtatták meg a környéket. Morajlás, zúgás, földből feltörő recsegés hallatszott. Sokon megesküdtek rá, hogy az előző évi győri csata ágyúdörgését hallották újra. Fényjelenségek is kísérték az eseményeket. A Csóka-hegyről hazatérő jobbágyok riadalmát az okozta hogy hirtelen feltűnő zúgást hallottak, mire ösztönszerűen hátranézve úgy látták, hogy "a mozgásban levő hegy jött utánuk", szinte földbe gyökerezett a lábuk ijedtükben.

A döngölt vastag agyag-falú alacsony házakon csak repedések mutatkoztak, a téglából épült mészhabarccsal kötött házfalak csaknem mind beomoltak. A boltívek különösen rosszul viselték a rengést. A kapucinusok cellafalai bedőltek, de ők épp az ebédlőben vacsoráztak, így megmenekültek. Fagyok után tavasszal a megrepedt falú házak is összedőltek. Csókakő akkor 500 éves várromjai erősen inogtak, de semmi káruk nem esett.

Velegen 113 m hosszan 40-50 cm-es repedés keletkezett a földben. Mecséren is repedések keletkeztek és a vadászlakban egy nehéz szekrényt a fal mellől a szoba közepére dobott a rengés. Az erdőben a kis patakok megáradtak és homokot vetettek. Bakonycsernyén egy forrás elapadt. Bakonysárkányban olyan gyorsan mozgott a templomtorony, hogy ledőlése bármely percben várható volt. A Helytartóság által kiküldött egyetemi Tudós Bizottság kérdőíveket küldött szét, hogy tanulmányozzák a jelenséget, és az okait keressék. Felmerültek okként az őszi nagy esőzések, esetleg föld alatti robbanások vagy éghető ásványok jelenléte. A nagy rengést közel ezer kis utórengés követte. Ez a szakirodalomba "móri földrengés raj" elnevezéssel vonult be, amihez foghatót Magyarországon azóta sem észleltek. A csákvári kertésznek jutott eszébe, hogy csengőt állítson fel, amit állandóan figyelt valaki. Február 17-én már túl voltak az ezredik jelzésen. (A feljegyzések sajnos elvesztek.)