A Kárpát-medence szeizmicitása és földrengés veszélyessége

A földrengés katalógus egy olyan adatbázis, mely egy adott területen és adott időszak alatt keletkezett földrengések listáját tartalmazza időrendi sorrendben.

A rengést tömören jellemző forrásparaméterek (alapparaméterek) a makroszeizmikus és/vagy műszeres megfigyelési adatok feldolgozása nyomán válnak ismerté.

A jelenleg használatos földrengés katalógusokban általában a következő alapparaméterek szerepelnek; a földrengés keletkezési dátuma és ideje, epicentruma, fészekmélysége, magnitudója valamint epicentrális intenzitása. Egy-egy földrengéshez különböző értelmezés tartozhat, mely az egyes paraméterek eltérő értékeléséből adódik, s az adatbázisban a legjobbnak tartott forrásparamétereket szerepeltetik. Gyakran egy földrengés "végleges" alapparaméterei különböző forrásokból származnak. A források lehetnek eredeti észlelések, szeizmológiai feldolgozások vagy más nemzeti ill. regionális adatbázisok. Földrengésjelző műszerek (szeizmográfok) megjelenése előtt (XIX-XX. századforduló) kizárólag makroszeizmikus észlelések (történelmi feljegyzések, híradások) alapján történhet a rengések forrásparamétereinek becslése. Az 1970-es évektől vehetjük azt az időszakot, amikor - a műszaki fejlődés következtében - a rengések túlnyomó többségénél - idő, epicentrum és magnitudó tekintetében - kizárólag műszeres meghatározás szerepel.

A földrengés adatbázis forrásai és szerkezete

I. Időszak:  456 - 1994

Forrás:
• Zsíros T.: A Kárpát-medence szeizmicitása és földrengés veszélyessége: Magyar földrengés katalógus (456-1995), MTA GGKI, Budapest, 2000.
  
  Paraméterek ismertetése:
  
  • Dátum: a földrengés keletkezésének dátuma (év, hó, nap); Magyarországon a Gergely-naptárt 1588-ban vezették be, s előtte a Julián-naptárt használták
  • Időpont: a földrengés keletkezésének időpontja (óra, perc, másodperc) UTC (közép-európai idő - 1 óra) időben megadva
  • Helység (epicentrum): a földrengés által okozott megrázottság centruma
  • Fészekmélység: a földrengés forrásának mélysége km-ben megadva; a makroszeizmikus fészekmélység számítása izoszeizta térképek alapján, egységes módon a Kövesligethy képlet felhasználásával történt
  • Magnitúdó: műszeresen mért magnitúdók esetén a különböző típusú magnitúdók (Ml, Ms, Mb, Md) számtani átlaga; makroszeizmikus magnitúdó becslése az alábbi összefüggés alapján történt:
    M = 0.68 I₀ + 0.96 log(h) - 0.91
    ahol: I₀ - epicentrális intenzitás, h - fészekmélység km-ben. Ismeretlen fészekmélység esetén h₀ = 12.6 km átlag értékkel számoltunk
  • Intenzitás: a földrengés epicentrális intenzitása;. ha rendelkezésünkre állt a makroszeizmikus észlelési anyag, akkor az intenzitás becslését az EMS skála alapján végeztük; abban az esetben, ha a megfigyelési adatok nem álltak rendelkezésünkre, más forrásokból is átvettünk intenzitás adatokat, melyek a 12 fokozatú makroszeizmikus skálák valamelyikén (pld. MSC, MSK, EMS) lettek meghatározva

II. Időszak:  1995 - napjainkig

Forrás:

Magyarországi földrengések évkönyve / Hungarian Earthquake Bulletin című kiadványban 1995 óta egységesen történik a hazai földrengés adatok publikálása eleinte angol, majd magyar és angol nyelven. Ezen időszakra vonatkozóan az epicentrális intenzitás az EMS skála szerint lett meghatározva, a többi paraméter pedig kizárólag műszeres meghatározás eredménye.