A Kárpát-medence földrengései

A Kárpát-medence nem tartozik a világ jelentősen szeizmikus területei közé, bár a medence külső részein (DK-i Alpok és a Dinári-hegyég, Bécsi-medence és a Ny-i- Kárpátok, Kárpátalja) markáns földrengés tevékenység tapasztalható.

A DK-i- Kárpátok lábánál, a Vrancea - Háromszéki-havasok környékén pedig egészen nagy méretű (M>7) földrengések is előfordulnak. 1977-ben például egy itt kipattant nagy (M=7.2) földrengés katasztrofális károkat okozott Bukarest egész területén.

A Kárpát-medence földrengései 456-tól napjainkig. A több mint 25 ezer ismert földrengés epicentrumát a rengés magnitúdójával arányos kör jelöli

Magyarországi földrengés térképek (akár nyomtatható formában) a GeoRisk Földrengéskutató Intézet honlapján találhatók.

Az első rengés, amiről tudomásunk van 456-ban keletkezett a mai Szombathely közelében. Napjainkig több mint húszezer földrengést sikerült főleg korabeli feljegyzések, leírások alapján azonosítani és katalogizálni (Zsíros T.: A Kárpát-medence szeizmicitása és földrengés veszélyessége, Budapest, 2000).
Ismereteink szerint a legnagyobb, a mai Magyarország területén valaha kipattant földrengés Komáromban keletkezett 1763. június 28-án, magnitúdója 6.3 érték körül becsülhető. E rengésnek hatvannál több halálos áldozata is volt Komáromban, az épületkárok pedig számottevőek voltak.

Az 1763-as komáromi földrengés (M=6.3) komoly épületkárokat okozott az epicentrum környékén (Karl Friedel korabeli festménye).

Magyarország belső területén a szeizmicitás (földrengés aktivitás) mérsékelt, megjegyezve, hogy ennek ellenére erősebb földrengések (5-6 magnitúdó, az epicentrum környékén komoly épület-károk) kis számban, de előfordulnak, meglehetősen rendszertelen területi eloszlásban. A szeizmikus aktivitás területi eloszlása nem homogén, vannak az átlagnál egyértelműen aktívabbnak nevezhető területek (Komárom, Móri-árok, Kapos-vonal, Eger, Jászság, Zala megye északi része).

Az 1911-es földrengés (M=5.6) következtében megsérült ház a Gyík utcában, valamint a belvárosi zsinagóga megdőlt kupolája Kecskeméten

A XIX. század közepétől napjainkig terjedő időszak rengéseinek gyakorisága alapján az ország területén gyakorlatilag évente négy-öt 2.5-3.0 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengésre 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5.5-6.0 magnitúdójú földrengésre 40-50 éves intervallumban kell számítani.