JelentƑs hazai földrengĂ©sek

A KĂĄrpĂĄt-medencĂ©ben katasztrĂłfĂĄlis mĂ©retƱ földrengĂ©sek nagyon ritkĂĄn, vagy egyĂĄltalĂĄn nem fordulnak elƑ. Az epicentrum környĂ©kĂ©n komoly kĂĄrokat okozĂł földrengĂ©sek azonban a törtĂ©nelem sorĂĄn többször elƑfordultak Ă©s a jövƑben sem zĂĄrhatĂłk ki. A legismertebb földrengĂ©s forrĂĄsterĂŒletek: KomĂĄrom (1763, 1783, 1806, 1851), MĂłr (1810), JĂĄszberĂ©ny (1868), KecskemĂ©t (1908,1911), Eger (1925), Dunaharaszti (1956) Ă©s Berhida (1985).

1763. jĂșnius 28. KomĂĄrom (M=6.3, Imax=IX)

KomĂĄromtĂłl a Balaton Ă©szaki vĂ©gĂ©ig hĂșzĂłdĂł terĂŒlet szeizmikusan az orszĂĄg egyik legaktĂ­vabb terĂŒlete. 1763-ban, MĂĄria TerĂ©zia uralkodĂĄsa idejĂ©n KomĂĄromban keletkezett a MagyarorszĂĄgon valaha kipattant legnagyobb földrengĂ©s.

BƑvebben: 1763. jĂșnius 28. KomĂĄrom (M=6.3, Imax=IX)

456. szeptember 7. Savaria (a mai Szombathely; M=6.1, Imax=IX)

Az elsƑ ismert földrengĂ©s MagyarorszĂĄg terĂŒletĂ©n, melyrƑl feljegyzĂ©sek maradtak fenn. A korabeli leĂ­rĂĄsok szerint a földrengĂ©s Avitus uralkodĂĄsĂĄnak idejĂ©ben (455-456) törtĂ©nt.

BƑvebben: 456. szeptember 7. Savaria (a mai Szombathely; M=6.1, Imax=IX)