Geofizika
Paks és a földrengés: van-e Pakson földrengésveszély?
Az utóbbi napokban több híradás is megjelent arról, hogy az atomerőmű új blokkjait földrengéssel veszélyeztetett területre tervezik. A kérdésre dr. Tóth László szeizmológus ad választ a Lánchíd Rádió ZÖLDGÖMB műsorában.
Adás: 2017. július 22. szombat 13.05
Ismétlés: 2017. július 26. szerda 23.05
(Szerkesztő-műsorvezető: Mangel Gyöngyi.)
Földrengések emberi tevékenység következtében: rétegrepesztés = indukált földrengés
2017. 08. 14-én helyi idő szerint 22:45-kor kisebb, 1,7 magnitúdójú földrengés keletkezett Békés megyében, Kunágota közelében (részletek). Nem kizárt, hogy a sekély, 2 km körüli mélységben kipattanó rengést környékbeli mélyfúrási és rétegrepesztési művelet idézte elő.
Bővebben: Földrengések emberi tevékenység következtében: rétegrepesztés = indukált földrengés
A földrengés magnitúdója (M)
A földrengés magnitúdó egy olyan relatív szám, mely a földrengés nagyságát jellemzi. A magnitúdó skálák logaritmikusak, egy egység növekedés kb. 30 szoros nagyság növekedést jelez. Többféle magnitúdó használatos attól függően, hogy a szeizmogramból milyen információt használunk a rengés nagyságának jellemzésére.
A 2011. január 29-i oroszlányi földrengés mérnök-szeizmológiai tapasztalatai
Mekkora talajgyorsulást okoz egy közepes magyarországi földrengés?
Dr. Tóth László, Mónus Péter és Dr. Győri Erzsébet
(MTA CSFK GGI)
2011. január 29-én, helyi idő szerint 18:41-kor közepes erősségű földrengés keletkezett Komárom megyében, Oroszlány térségében. A 4,5 magnitúdójú rengés az utóbbi évek legnagyobb méretű földrengése volt Magyarország területén, melynél nagyobb utoljára 1985-ben, Berhida környékén volt.
Bővebben: A 2011. január 29-i oroszlányi földrengés mérnök-szeizmológiai tapasztalatai
A földrengés zenéje
A brit származású, Székesfehérváron élő Computerchemist (Dave Pearson) zenét készített az oroszláyi földrengés Budapesten és Tésen regisztrált szeizmogramjából.
Magyarország földrengés-veszélyeztetettsége
Dr. Tóth László, Mónus Péter és Dr. Győri Erzsébet
Földünk egy aktív, élő bolygó, amelynek forró belsejében zajló nagymértékű anyagáramlások hozzák létre a földrengéseket és a vulkánkitöréseket is. A Földön kipattanó rengések több mint 90%-ának a fészke (hipocentruma) a lemezhatárokon található, bár a lemezhatárok nem vonalak, hanem gyakran több száz kilométer szélességű deformációs zónák.
