1911. július 8. Kecskemét (M=5.6, Imax=VIII)

Az első rengést erről a területről 1739-ben jegyezték fel, melynek a fészke Nagykőrös környezetében lehetett. Kecskeméten 1753-ban figyeltek meg egy EMS V intenzitású rengést. Az 1911-es nagy rengés kipattanásáig 84 földrengésről tudunk e környéken.

A főrengés Kecskeméttől ÉK-re, a város határában 1911. június 8-án éjjel keletkezett. E földrengésnek nagy sajtója volt, amelynek alapján értékelve (néhány újságcikktől eltekintve) a rengést akár katasztrofális jelzővel is illethetnénk. A rengés éjjel történt, ennek ellenére haláleset nem volt, épületek tehát nem dőltek össze. Szerencsére a rengés után közvetlenül néhány kutató (Ballenegger R. 1911, Cholnoky J. 1912, Réthly A. 1911) a helyszínre látogatott, és a keletkezett károkról fényképfelvételekkel illusztrált részletes leírást adott. A kutatásaik során összegyűjtött anyag fontos forrása volt a későbbi vizsgálatoknak.

Az 1911-es kecskeméti földrengés (M=5.6) szeizmogramja ahogy azt a korabeli temesvári (TIM), zágrábi (ZAG) és ógyallai (HRB) mérőállomások regisztrálták

A rengés után kárbecslő bizottság mérte fel a károkat. Megállapították, hogy a belterületen 1.269 lakóház sérült. Ez a belterületre eső 4.569 lakóház 28%-a. Volt néhány, feltehetően nagy értékű épület, amelyben 2.000 korona feletti kár keletkezett. Nyilván a legsúlyosabban sérült házakból kellett az embereket kilakoltatni. 34 épület kiürítését rendelték el.

Az 1911-es földrengés (M=5.6) következtében megsérült ház a Gyík utcában, valamint a belvárosi zsinagóga megdőlt kupolája Kecskeméten

A főrengéseket követő utórengések területi eloszlása is megerősíti a főrengés keletkezési helyére vonatkozó feltételezést. Cholnoky J. (1911) épületkár elemzései is egy ÉK-DNy-i irányú főlökést valószínűsítenek. Az épületkár elemzésekből egy DNy-i forrás is feltételezhető, de a Nagykőrös-Kecskemét között keletkezett több utórengés ezt a feltételezést kizárja.

Az 1911-es kecskeméti földrengés (M=5.6) során iszapvulkánt figyeltek meg, mely a bekövetkező talajfolyósodás bizonyítéka

A vizsgált területen több fúrást mélyítettek, és megszerkesztették a neogén képződmények aljzatának, valamint az alsó-felső-pannóniai határnak a szintvonalas térképét. A neogén aljzat Kecskemét Ny-i részén 2000 m mélyen helyezkedik el, majd K-i irányban 1200 m-t emelkedik 9 km-es távolságon. Az emelkedés nem egyenletes, vannak olyan szakaszok, ahol 1 km-es vízszintes távolságon 300 m-t emelkedik az aljzat. Az alsó-felső-pannoniai határ már az egész város területén 900 m mélységben található. Az egész terület a negyedkor folyamán süllyedt, Kecskemét szűkebb környezete 100 m-t, a távolabbi részek 200 m-t. Ez a kép a terület jelenkori aktivitását támasztja alá.