System Message

Hiba
  • JUser: :_load: Nem tölthetƑ be a következƑ azonosĂ­tĂłszĂĄmĂș felhasznĂĄlĂł: 62

A földrengésveszély meghatårozåsa

BĂĄr a földrengĂ©sek elƑrejelzĂ©se megoldatlan problĂ©ma, lehetƑsĂ©g van a földrengĂ©sveszĂ©ly valĂłszĂ­nƱsĂ©gi alapĂș meghatĂĄrozĂĄsĂĄra. Ez annak kiszĂĄmĂ­tĂĄsĂĄt jelenti, hogy valamely terĂŒleten megadott mĂ©retƱ földrengĂ©s hatĂĄs (ĂĄltalĂĄban gyorsulĂĄs, vagy intenzitĂĄs) adott idƑszak alatt milyen valĂłszĂ­nƱsĂ©ggel vĂĄrhatĂł. Ilyen mĂłdon - bĂĄr a földrengĂ©st elhĂĄrĂ­tani nem lehet - a földrengĂ©sveszĂ©ly mĂ©rtĂ©kĂ©nek ismeretĂ©ben, elƑzetes felkĂ©szĂŒlĂ©ssel a földrengĂ©s ĂĄltal okozott kĂĄrok Ă©s vesztesĂ©gek jelentƑsen csökkenthetƑk.

A szeizmikus veszĂ©lyeztetettsĂ©g modellezĂ©s elve Ă©s legfontosabb bemenƑ adatai

AlapvetƑen kĂ©t kĂŒlönbözĂ” mĂłdszer ismert arra vonatkozĂłlag, hogy meghatĂĄrozzuk valamely specifikus helyen vagy terĂŒleten azt, hogy annak környezetĂ©re jellemzƑ földrengĂ©s tevĂ©kenysĂ©g esetĂ©n a felszĂ­n Ă©s a felszĂ­n közeli rĂ©tegek rezgƑmozgĂĄsĂĄnak mik lesznek a jellemzƑ paramĂ©terei. E kĂ©t mĂłdszert determinisztikusnak illetve valĂłszĂ­nƱsĂ©ginek nevezik.

A determinisztikus mĂłdszer alapja az, hogy jĂłl kell ismerni a specifikus terĂŒlet nagyobb környezetĂ©ben azokat a szerkezeteket (ĂĄltalĂĄban vetƑzĂłnĂĄkat), amelyek mentĂ©n földrengĂ©sek keletkeznek, Ă©s tudni kell azt is, hogy milyen mĂ©retƱ lehet az ezen forrĂĄszĂłnĂĄkhoz kapcsolĂłdĂł legnagyobb földrengĂ©s. A következƑ lĂ©pĂ©s az, hogy megkeressĂŒk az egyes forrĂĄszĂłnĂĄknak a specifikus helyhez legközelebb esƑ pontjait, Ă©s azt tĂ©telezzĂŒk föl, hogy a forrĂĄszĂłnĂĄra jellemzƑ legnagyobb földrengĂ©s ezeken a helyeken pattan ki. EzutĂĄn kiszĂĄmĂ­tjuk, hogy ezekben a legrosszabb esetekben a földrengĂ©sek milyen jellegƱ Ă©s mĂ©rtĂ©kƱ talajrezgĂ©st eredmĂ©nyeznek a kĂ©rdĂ©ses helyen.

A valĂłszĂ­nƱsĂ©gi mĂłdszer szintĂ©n a forrĂĄszĂłnĂĄkon alapul, de nem követeli meg azt, hogy azok tektonikai kapcsolatrendszerĂ©t pontosan ismerjĂŒk. Ezzel szemben igen fontos az, hogy megbĂ­zhatĂłan tudjuk minden egyes zĂłnĂĄban a kĂŒlönbözƑ magnitĂșdĂłjĂș rengĂ©sek gyakorisĂĄgĂĄt, azaz a logN=a-bM relĂĄciĂłt. Ez a relĂĄciĂł tulajdonkĂ©ppen megadja a kĂŒlönbözƑ magnitĂșdĂłjĂș földrengĂ©sek bekövetkezĂ©sĂ©nek Ă©ves gyakorisĂĄgĂĄtt, illetve ezek karakterisztikus visszatĂ©rĂ©si idƑintervallumĂĄt. FeltĂ©telezzĂŒk, hogy egy forrĂĄszĂłnĂĄn belĂŒl a földrengĂ©sek vĂ©letlenszerƱen, de minden pontban azonos valĂłszĂ­nƱsĂ©ggel keletkeznek. EzutĂĄn a specifikus hely Ă©s a forrĂĄszĂłna közötti Ășthosszon bekövetkezƑ energiacsökkenĂ©st figyelembe vĂ©ve kiszĂĄmĂ­thatĂł, hogy a vizsgĂĄlt helyen milyen mĂ©rtĂ©kƱ talajmozgĂĄs bekövetkezĂ©se vĂĄrhatĂł valamely elƑre meghatĂĄrozott valĂłszĂ­nƱsĂ©gi szinten.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a determinisztikus mĂłdszert ott cĂ©lszerƱ alkalmazni, ahol a szeizmogĂ©n szerkezetek Ă©s az azok mentĂ©n vĂĄrhatĂł maximĂĄlis rengĂ©sek jĂłl meghatĂĄrozhatĂłk, mert a terĂŒletnek magas a szeizmikus Ă©s tektonikai aktivitĂĄsi szintje. Ez a feltĂ©tel elsƑsorban mƱködƑ lemezhatĂĄrok mentĂ©n teljesĂŒl. MĂĄs, kevĂ©sbĂ© szeizmikus terĂŒleteken inkĂĄbb a valĂłszĂ­nƱsĂ©gi mĂłdszert rĂ©szesĂ­tik elƑnyben. MagyarorszĂĄgon ĂĄltalĂĄban mi is ezt vĂĄlasztjuk a szeizmikus rizikĂłanalĂ­zis sorĂĄn.

A szeizmikus veszélyeztetettség valószínƱségi meghatårozåsa

BemenƑ adatok:

   

A valĂłszĂ­nƱsĂ©gi mĂłdszer alkalmazĂĄsa sorĂĄn a legelsƑ lĂ©pĂ©s a forrĂĄsterĂŒletek meghatĂĄrozĂĄsa. Ezek kivĂĄlasztĂĄsa a törtĂ©nelmi Ă©s mƱszeres megfigyelĂ©sek alapjĂĄn összeĂĄllĂ­tott földrengĂ©s katalĂłgusra Ă©s tektonikai ismeretekre tĂĄmaszkodik. A forrĂĄsterĂŒlet lehet tĂ©nylegesen terĂŒlet geometriĂĄjĂș, azaz egy folt, de lehet vonal is, amely egy vetƑt reprezentĂĄl.
EzutĂĄn a kĂŒlönbözƑ forrĂĄsterĂŒletekre definiĂĄljuk a földrengĂ©sek visszatĂ©rĂ©si idejĂ©t a logN=a-bM relĂĄciĂł specifikĂĄlĂĄsĂĄval, valamint megadjuk, hogy milyen mĂ©rtĂ©kƱ lehet a terĂŒleten vĂĄrhatĂł legnagyobb rengĂ©s. Ez jellemzƑen a Pannon-medence alpi-dinĂĄri-dĂ©l-kĂĄrpĂĄtoki peremĂ©n Mmax = 7.3, mĂ­g belsƑ rĂ©szein Mmax = 6.1-6.7 intervallumban van.
VĂ©gĂŒl ismernĂŒnk kell a földrengĂ©sek hatĂĄsĂĄnak tĂĄvolsĂĄg szerinti csillapodĂĄsĂĄt, mely ĂĄltalĂĄban több Ă©vtizedes megfigyelĂ©si folyamat eredmĂ©nye.

A bizonytalansågok kezelése:

Mivel a forrĂĄsterĂŒletek kijelölĂ©se meglehetƑsen szubjektĂ­v, ezĂ©rt a vizsgĂĄlat sorĂĄn több lehetsĂ©ges forrĂĄsterĂŒlet-konfigurĂĄciĂłt is hasznĂĄlhatunk, amelyekhez valĂłszĂ­nƱsĂ©gi sĂșlyozĂĄst rendelĂŒnk

Eredmények:

 

A földrengĂ©sveszĂ©ly meghatĂĄrozĂĄs eredmĂ©nye a veszĂ©lyeztetettsĂ©gi görbe, mely a kĂŒlönbözƑ gyorsulĂĄs (vagy intenzitĂĄs) Ă©rtĂ©kek elƑfordulĂĄsi valĂłszĂ­nƱsĂ©gĂ©t (Ă©ves gyakorisĂĄgĂĄt) adja meg. Egy adott valĂłszĂ­nƱsĂ©g mellett szĂĄmĂ­tott kĂŒlönbözƑ periĂłdusĂș (frekvenciĂĄjĂș) rezgĂ©sek elƑfordulĂĄsi valĂłszĂ­nƱsĂ©ge adja a veszĂ©lyeztetettsĂ©gi vĂĄlaszspektrumot.


A fejlettebb orszĂĄgokban a kĂŒlönbözƑ Ă©pĂŒletek földrengĂ©sbiztos tervezĂ©sĂ©t Ă©s Ă©pĂ­tĂ©sĂ©t szabvĂĄnyok Ă©s elƑírĂĄsok szabĂĄlyozzĂĄk.
MagyarorszĂĄgon a nukleĂĄris lĂ©tesĂ­tmĂ©nyek tervezĂ©se Ă©s telepĂ­tĂ©se, valamint a veszĂ©lyes hulladĂ©kok elhelyezĂ©sĂ©re szolgĂĄlĂł lerakĂłtelepek helyĂ©nek megvĂĄlasztĂĄsa folyamĂĄn kell kötelezƑen megĂĄllapĂ­tani Ă©s szĂĄmĂ­tĂĄsba venni a földrengĂ©sveszĂ©lyt. Ezt az eljĂĄrĂĄst Az atomenergiĂĄrĂłl szĂłlĂł 1996. Ă©vi CXVI. törvĂ©ny vĂ©grehajtĂĄsi rendelete, a 62/1997. (XI. 26.) IKIM rendelet, illetve A környezet vĂ©delmĂ©nek ĂĄltalĂĄnos szabĂĄlyairĂłl szĂłlĂł 1995. Ă©vi LIII. törvĂ©nynek a veszĂ©lyes hulladĂ©kok kezelĂ©sĂ©vel foglalkozĂł vĂ©grehajtĂĄsi rendelete, a 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet Ă­rja elƑ Ă©s szabĂĄlyozza.
MĂĄs Ă©pĂŒletek esetĂ©ben az EurĂłpai UniĂł egysĂ©ges földrengĂ©sre valĂł tervezĂ©st, az Ășn. Eurocode 8 szabvĂĄnyt vezette be, melynek a magyar honosĂ­tott megfelelƑje az MSZ EN 1998-1 szabvĂĄny.